Forrás: Az interjú az Elixír magazin 2012. novemberi, 285. számában jelent meg.
© Elixír Magazin, minden jog fenntartva

Előző életeink során – csakúgy, mint jelen életünkben – hitrendszerek sorát építjük fel, és ezek szövevényén át tekintünk önmagunkra és a világra. Gyakran nem is a valóságot látjuk, ezért – bár nem tudatosan – nem annak szentelünk figyelmet, nem arra törekszünk, ami számunkra a legkedvezőbb lenne. A Life Sutra segítségével ráláthatunk a minket korlátozó, elavult hitrendszerekre, majd újakat alakíthatunk ki a sikeres teremtés érdekében.

A múlt hónapban felmérést végeztünk az Elixír magazin olvasói körében arról, hogyan vélekednek a mágiáról. Kiderült, legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a mágia valójában a természet és saját tudatunk titkos erőinek fölhasználása az események befolyásolása céljából, sokan azonban a szellemekkel való kapcsolattartás és segítségkérés eszközének tartják. Meglepő, hogy mindezek ellenére a megkérdezettek nagy százaléka hiszi, hogy ha valakinek rosszat kíván, azzal valóban képes ártani, és alig akadnak olyanok, akik nem hisznek ebben.

Az emberek többsége úgy gondolja, hogy ha mágikus eszközöket használ céljai érdekében, az valamilyen büntetést von maga után. Pedig a kiemelkedően sikeres emberek általában alkalmaznak valamilyen mágikus gyakorlatot, ám a felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek többsége ezt nem tudja. A minket mozgató hitrendszerekről Egedi-Kovács Melindát kérdeztem, aki felszentelt hindu papként több mint egy évtizeden át tanulmányozta aVédákat, majd az ősi tanokat rendszerbe foglalva Life Sutra néven létrehozott egy korszerű eszköztárat, amelynek segítségével az emberi élet kiteljesíthető.

Milyen igény hívja életre a hitrendszereket?

─ Az ember természetét tekintve korlátlan, isteni képességekkel rendelkező szellemi lény, aki – ennek ellenére – az anyagi dimenzióban azzal találja szemben magát, hogy különböző korlátokba ütközik, és nem úgy működik a világ, ahogy azt ő szeretné. Rájön arra, hogy a Földön sérülés, fájdalom, veszteség érheti, és ezért a túlélés nagyon hamar központi kérdéssé válik számára. Az emberek többsége azt hiszi, hogy ez csak a növény- és állatvilágra jellemző, de ez óriási tévedés.

Mindannyiunk tudatának legmélyén elsődleges késztetés a túlélés, ehhez azonban kapaszkodók kellenek, hogy segítségükkel elkerüljük a veszélyeket, illetve összegezni tudjuk a tapasztalatainkat, és így meg tudjuk határozni azokat az irányokat, amerre biztonságosan továbbhaladhatunk. Ezek a kapaszkodók a tudatunkban működő hitrendszerek, amelyeket azért hoztunk létre, hogy általuk megteremtsük magunkban a biztonságérzetet, kitérjünk a veszélyek elől. Ám nemcsak biztonságra vágyunk, hanem arra is, hogy magyarázatot találjunk mindazokra a kellemetlenségekre, amelyek velünk történnek, történhetnek. Ahhoz ugyanis, hogy kiszámíthatóbbá váljanak az események és kevésbé legyen fenyegető a világ, bizonyos jelenségeket meg kell indokolni, és amíg ez nem történik meg, nem tudunk megnyugodni. Ez a másik oka a hitrendszerek születésének.

Hogyan alakulnak ki, mire épülnek a különféle hitrendszerek?

─ Hitrendszereink gyökerei egyrészt előző életeinkben, másrészt jelenlegi életünkben keresendők. Életeink során a minket ért sokféle benyomást a hozzájuk fűzött magyarázatokkal és a belőlük levont következtetésekkel együtt elraktározzuk – a Védákban csittának nevezett – tudati tárolónkba.

A saját tapasztalatok alapján felépített hitrendszereken kívül vannak olyanok is, amelyeket átveszünk a társadalomtól, egy adott vallástól, a szüleinktől, a baráti körünktől és a különféle szubkultúráktól. Ezek mindegyike rendelkezik ugyanis saját hitrendszerekkel, amelyekből felnőttként szabadon választhatunk, gyermekkorban azonban általában ösztönösen tesszük magunkévá őket. A serdülőkor éppen ezért szól arról, hogy fellázadunk azon hitrendszerek ellen, amelyeket sikerült fölismernünk, és úgy gondoljuk, hogy számunkra nem működőképesek, majd megpróbálunk helyettük újakat kialakítani.

Persze az elménk is képes hitrendszereket építeni az általa teremtett illúziókból. Az anyagi világban ugyanis az elmét rendkívüli módon szórakoztatja, ha illúziókat, hiedelmeket gyárthat. Ha pedig az elménk túl erős – mivel nem tanítottuk meg arra, hogy kövesse a lélek által kitűzött célokat –, akkor ebből sok problémánk származhat. Ebből adódik például a spirituális emberek legnagyobb belső konfliktusa is – szeretnének továbbfejlődni, de szembe találják magukat az elméjükkel, ami sokszor olyan érzést kelt bennük, mintha kettős személyiségük lenne. Vannak időszakok, amikor illúziók nélkül látják a világot, és úgy érzik, szinte megvilágosodtak, majd ebből a határtalan élményből ismét visszazökkennek a materiális nézőpontba, amelyben újra kívánják az anyagi örömöket, és nem értik, miért. Ilyenkor bűntudat gyötri őket, mivel azt gondolják, visszaestek egyfajta szellemi magasságból, és emiatt elkezdik hibáztatni a külső körülményeket – például a munkahelyi környezetüket, a partnerüket, a családjukat vagy az anyagi helyzetüket.

A zűrzavarban támpontot jelentenek a nyugati és keleti vallások, az ezotéria vagy az önmegvalósítási módszerek. Ezek erősítik meg azt a hitet is, hogy számos külső veszély leselkedik a szellemi fejlődésre, amelyeket el kell kerülni az előrejutás érdekében. Sokan választják azt a megoldást, hogy keresnek egy megalapozott hitrendszert, amely biztonságot ad, és azt fejlesztik tovább akár egész életükön keresztül. Olyan ez, mintha egy betegségnek csak a tüneteit kezelnénk, nem a valódi okát.

Megszabadulhatunk a bennünket korlátozó hitrendszerektől? Van esély arra, hogy olyannak lássuk önmagunkat és a világot, mint amilyen az valójában?

─ Ha képesek vagyunk kívülről rálátni a bennünk működő hitrendszerekre, akkor eldönthetjük, hogy melyek azok, amelyek a jelen életünkben szükségesek, mert támogatnak minket, és melyek azok, amelyek már csak akadályoznak. Ezt azonban csak speciális tudatállapotban és gyakorlatok útján lehet elérni. A Life Sutra tanfolyamokon a részvevők megtanulhatják, hogyan tudnak eltávolodni a mágia eszközeivel a régi, korlátozó hitrendszereiktől és a téves tapasztalatokon alapuló valóság helyett a maguk által teremtett, új valóságot követni. Megtanulhatják megérteni önmaguk működését, és azt is, hogy figyelmüket, energiáikat hogyan szenteljék – a múltbeli hitrendszereik helyett – az intelligenciájuknak, amely képes kontrollálni az elmét. Megtanulhatják továbbá, hogyan tudják érzékelni lelkük üzenetét. Így eljuthatnak a Védák végkövetkeztetése, a Védanta-szútra szerint az emberi élet legfontosabb céljához. Megtapasztalhatják ugyanis, hogy tudatunk föltérképezésével és a mágia alkalmazásával visszatalálhatunk ahhoz az isteni forrásból eredő, isteni tulajdonságokkal rendelkező lényhez, akik valójában vagyunk, és hogy valójában mi magunk is teremtők vagyunk. Nem véletlenül kezdődik a Védanta-szútra ezzel a mondattal: „atháto brahma dzsigjásza”, vagyis „kutasd az isteni eredetedet”! Míg a fekete mágiát alkalmazók „megspórolják” önmaguk isteni minőségének felkutatását, inkább az erőket kényszerítik céljaik elérésére, addig a fehér mágia komolyan veszi az önmagunkban és a világban rejlő isteni kutatását, és pusztán a megtisztulás által vissza tudunk jutni a bennünk rejlő erőkhöz anélkül, hogy működésre kellene kényszeríteni őket. Ezt az utat követi a Life Sutra is.

Milyen következménye lehet annak, ha nem ismerjük fel és nem írjuk felül a bennünk működő hitrendszereket?

─ Amíg tele vagyunk különféle hitrendszerekkel, amelyek észrevétlenül szövik át a tudatunkat, addig „hitfátylak” szövevényén keresztül látjuk a világot, nem pedig annak valóságában. Nem mi alakítjuk a sorsunkat, az a hitrendszereink kliséinek megfelelően alakul. Visszautalva a közelmúltban végzett, mágiával kapcsolatos felmérésünkre, ha az emberiségnek az a nagy múltra visszatekintő hitrendszere működik bennünk, hogy az ártó gondolatokkal kárt lehet okozni, akkor valószínűleg mi magunk is félünk attól, hogy valaki rosszat kíván nekünk, vagy hogy megbüntetnek minket a felsőbb erők. Ezzel máris egyfajta torzító szemüvegen keresztül tekintünk másokra és a tényekre, utat engedve a szorongásnak.

Így ha valami kedvezőtlen dolog történik, azonnal arra gondolunk, hogy valamiféle külső erő vagy egy másik ember ártó szándéka sújt minket. Ahelyett, hogy azzal törődnénk, hogyan végezzük jobban a dolgokat, gyanakvásra és a vélt támadások elleni védekezésre fecséreljük el a kreativitásunkat. Szerencsésebb tehát megtanulni, hogyan hozzunk létre olyan hitrendszert, amely nem a múlt tapasztalatain alapul, hanem segít kellemesebb jövőt teremteni. Ezt nevezzük a Life Sutrában alkalmazott mágiának.

Egedi-Kovács Melinda